TANÁROK

A JOBS projekt segítségével tanuljanak egy új didaktikai megközelítést

Tanárként, nagyon hamar megszokják és megszeretik tanítani a JOBS-ot és használni a Tanulók JOBS füzetét. JOBS-ot tanítani más mint a szokványos tanítás az új szemlélet miatt, amelyben a főszerep a diákoké. Bővebb információkat az új módszerekről a Hogyan támogassuk az aktiv tanítást cimű tanári kézikönyvben találhatnak.

Capture

Itt töltsék le a Tanári kézikönyvet

Download 

E-learning platform

A JOBS támogatja a tanárok állandó képzését, irányítását és informálását egy távtanításra alkalmas felület segítségével. 

Ide kattintva elérhető az e-learning platform:

Album

Oktatóanyagok

A JOBS projekt a feladatmegoldáson alapuló tanítási módszert alkalmazza. A tananyag úgy van elképzelve, hogy a tanulók hasznos és jelentőséggel bíró feladatokat oldjanak meg. Az új módszer az életre készíti fel a diákokat, valós helyzetek elé állítva őket.

Az oktatóanyagok megmutatják hogyan kell kialakítani az osztályban a feladatmegoldáson alapuló tanításnak megfelelő hangulatot. Megmutatják hogyan kell irányítani a diákokat az interjú elkészítésében, hogyan kell bemutatkozzanak, hogyan kell építő jellegű feedback-et adniuk és sok minden mást.
Okatóanyagok

Nr. 1 Az ülésrend megváltoztatása sorokból kört kialakitva

A tanár jelzi, hogy ülésrend változtatás lesz, mert közös beszélgetésre készülnek. A beszélgetéshez, a feladattól függően, használhatnak vagy sem asztalokat. A székek helyének a megváltoztatása új módszertani lehetőségeket nyújt. Az együttműködés új formáit hasznáhatják a tanárok és a diákok. A körben való elhelyezkedés elősegíti a diákok közti beszélgetéseket mivelhogy jobban látják egymást mint amikor sorba ülnek. Ezt a változtatást a diákokkal gyakorolni kell, első alkalommal felvesz pár percet. Begyakorolva az áthelyezkedés kevesebb mint egy percet tart.

Slide

Nr. 2 Az ülésrend átváltoztatása kör formából   páros munkának megfelelően

Kör formából a székek gyorsan csoportosíthatóak. Mikor a diákok párban dolgoznak akkor sokkal jobban koncentrálnak és intenziven figyelnek, az eredmények pedig sokkal jobbak. 

Megjegyzés: Mielőtt a székeket átrendeznék, a tanár megteszi javaslatait a feladat megoldását illetően, így mindjárt a rendezkedés után a tanulók nekiállnak a munkának. Az ülésrend megváltoztatása az elején pár percet vesz fel. Többszöri gyakorlás után, az osztály ezt kevesebb mint 30 másodperc alatt teszi meg.  És nagyon egyszerűen átalakítható ismét körré, egy osztálybeszélgetéshez (lásd az 1.filmet).

Slide

Nr. 2a A székek átrendezése kör formából négyes csoportmunkának megfelelően

Ez az átrendezés nagyon könnyen megy. Mikor a feladatot négyes csoportban dolgozva kell megoldják  

(négyen kell megbeszéljék) akkor sokkal jobb eredményt érnek el, ha ennek megfelelően átrendezik az osztályt. Ez időbe telik és jól be kell gyakorolni, de meg lehet tenni kevesebb mint fél perc alatt (lásd a 11.filmet)

Slide

Nr. 3  A székek átrendezése sorokból csoportos munkának megfelelően, 2 padot használva fel.

A megszokott berendezés egyszerűen megváltoztatható és két padot használva kialakitható a csoportmunkához szükséges forma. Az egyik padot meg kell fordítani. 

A tanár röviden ismerteti az átrendezés célját és elmondja a feladat megoldásához szükséges információkat, hogy a diákok az átrendezés után rögtön nekiláthassanak a munkának.

Slide

Nr. 3a A székek átrendezése sorokból csoportos munkának megfelelően, egy padot használva fel.

Az átrendezés könnyen megy, csak egy széket kell megfordítani. 

A tanár röviden ismerteti az átrendezés célját és elmondja a feladat megoldásához szükséges információkat, hogy a diákok az átrendezés után rögtön nekiláthassanak a munkának.

Slide

Nr. 4 A székek sorokból való átrendezése a 4 személyes csoportmunkának megfelelően

Ez a kisfilm bemutatja hogyan kell átrendezni a székeket sorokból a csoportmunkának megfelelően. Ezt gyorsan meg kell tenni óra közben. Időközben, a tanár megbizonyosodik arról, hogy a diákok rögtön az átrendezés után nekilátnak a munkának (lásd a 11.filmet).

Slide

Nr. 5 A lecke megkezdése a feladatnak egy rövid megmagyarázásával

A tanár bemutatja a feladatot, érthetóen és nagyon röviden. Ő tudja, hogy a diákok könyvében megtalálható a feladat leírása, így nem szükséges az aprólékos bemutatás. Óra közben, a tanár majd segít azoknak akik nehézségekbe ütköznek. Megtörténhet, hogy a diákok rosszul értelmezik vagy túlgondolják a feladatot. A tanár lehetőleg ne zavarja meg a diákokat munka közben és hagyjon nekik gondolkodási időt. Összehasonlítva egymás közt az eredményeiket és a feladat befejezése után a tanártól is véleményezést kapva, a tanulóknak tudni kéne értékelni a saját munkájukat, a megoldáshoz kapott kritériumok függvényében.

Slide

Nr. 6 A lecke megkezdése a feladat megmagyarázása nélkül

Ebben a filmben a tanár elmond egy pár dolgot a témával kapcsolatban anélkül, hogy megmagyarázná a feladatot. Megkéri a diákokat, hogy csendben olvassák el a feladatot és kezdjenek dolgozni. Nagyon fontos, hogy a diákok megszokják, hogy elolvassák a feladatot és próbálják megérteni a követelményeket. 

A tanár egyénileg segíti azokat akiknek nehezen megy a szövegértés. Általános kérdések esetében nem szükséges magyarázatot adni az egész osztálynak. Tehát, a tanár, feladatmegoldás közben ne zavarja a diákokat.

Slide

Nr. 7 A kompetencia diagram megrajzolásához adott tanári utasítások

A tanár, a lehető legrövidebben, megmagyarázza a diákoknak hogyan kell elkészíteni a kompetencia diagramot. A táblán vagy a flipcharton mutat be egy modellt, ami alapján a diákok nekilátnak a munkának. Javasoljuk, hogy a diagram strukturája legyen előkészítve, hogy ne vesztegessük az időt a rajzolással és több idő maradjon a magyarázatra.

Slide

Nr. 8 Észtérkép megrajzolása (személyes kompetenciákról)

Ha a feladat nehezebb, akkor hasznosabb ha modell segítségét használjuk a magyarázathoz. Ebben a filmben a tanár megrajzolja a kompetenciáiról az észtérképet. 

Megjegyzés: Az észtérkép bemutatásához a tanárnak nem muszáj föltétlenül a saját tulajdonságairól beszélni (használhatja az eszköztárat).

Slide

Nr. 9 Egy osztálybeszélgetés moderálása (az érdeklődési területekről)

Ez a film egy osztálybeszélgetés moderálását mutatja be. Az ilyen beszélgetések ideálisak a személyes vélemények és nyilatkozatok megvitatására. A legjobb ha a diákok (fél)körbe ülnek (a tábla vagy egy flipchart előtt) úgy, hogy mindenki lássa egymást. A tanár vezeti a beszélgetést. Nagyon fontos, hogy hagyja beszélni a diákokat. A beszélgetés vezetésében használja inkább a gesztusokat, beszéljen keveset. Nonverbálisan mutatja, hogy kinek adja át a szót. A diákok hozzászólásait nem kommentálja.

Ez nem egy megszokott beszélgetés amelyben a tanár kérdést tesz fel, előre tudva a választ amit szeretne hallani (és a diáktól próbálja azt a feleletet hallani). Most, a tanár kérdez – a diákok válaszolnak – a tanár ismét kérdez – a diákok válaszolnak – és így tovább. 

Az osztálybeszélgetések értelmetlenek ha előre ismerjük a következtetéseket és a tartalom meghatározott.

Slide

Nr. 10 A modul szóbeli értékelése a tanár részéről, egy osztálybeszélgetés keretében

A plenáris megbeszélés előtt, a diákok beírják a füzetbe a saját véleményüket és nyilatkozatukat arról, hogy „Mit tanultál?”

A nyilt beszélgetést a tanár kezdi meg, a diákok megosztják véleményeiket, tapasztalataikat és a végső következtetéseiket. A beszélgetést a tanár vezeti, keveset beszél, nem kommentál. Megkéri a diákokat, hogy egymás véleményéhez megjegyzéseket fűzzenek. 

A végén, a tanár összefoglalja a hallottakat és elmondja a saját véleményét is. Ebben az esetben a megjegyzései pozitivak kell legyenek és a témához kapcsolódjanak. 

A tanár ilyen kulcsmondatokat  használ mint: 

„Saját magatokat jobban ismeritek ....”
„Bizom abban, hogy képesek vagytok...”
Legyetek büszkék arra, hogy rájöttetek...”

Slide

Nr. 11 A diákok beszélgetése négyes csoportokban

Az osztály négyszemélyes csoportokra van felosztva. A tanár röviden elmagyarázza a megoldandó feladatot, a megbeszélésre váró témát. A diákok elkezdenek dolgozni és a csoportokban beszélgetni. Ezt nem tudja a tanár vezetni. A diákok nyilatkoznak, egymást kérdezik, válaszokat adnak és tisztáznak dolgokat. A tanár egyik csoporttól a másikig sétál, figyelmesen hallgatja a vitát, nem szólal meg. Nonverbálisan tudatja velük, hogy érdekelt, de nem avatkozik bele a beszélgetésekbe. A tevékenység zajjal jár, ami a folyamatnak ebben a szakaszában kivánatos és konstruktiv. Megtörténhetik, hogy néha meg kell szólitani a diákokat, hogy csendesebben beszéljenek.

Slide

Nr. 12 Próba interjú két diákkal

Az interjúk párban ismételhetőek az osztályban, ugyanabban az időben. Párosával ülnek egy asztalnál és ismétlik az interjú készítés technikáit. 

A kérdező előtt van az interjú útmutatója, de beszélgetés közben végig tartja társával a szemkontaktust (lásd az eszköztárban: minőségi kritériumok az interjú készitéséhez). Ennek nem kell jegyzeteket készítenie, tehát figyelni tud a társára. A tanár végighallgatja az interjúkat, nem avatkozik bele és nem kommentál. A végén, a sikeres interjú kritériumjait szem előtt tartva, elmondja véleményét. 

Alternatíva: az osztály 3-as csoportokra tagolódva dolgozik,két tanuló ismétli a kérdéseket, a harmadik  hallgatja és megfigyeli, utólag véleményt mondva arról amit hallott. Ha betartják az eljárást, minden csapat  fog kapni pontos feedbacket.

Slide

Nr. 13 Amikor kérdést tesz fel, a tanár, gondolkodási időt hagy a diákoknak

Az osztályban megbeszélés van. * A tanár feltesz pár kérdést, a diákok átgondolják és nyújtják az ujjukat amikor a felelésre készen állnak. Ez a film egy nagyon fontos elemet emel ki: a beszélgetést vezető tanár 7(!) másodpercet vár mielőtt megnevezné a diákot akitől elvárja a választ. 

Sok olyan diák van akinek gondolkodási időre van szüksége. Egyes tanárokat talán zavar a csend amely beáll akkor amikor a diákok gondolkodnak. De ahhoz, hogy intenziven gondolkodhassanak, csend és türelem szükséges. 

* Ugyanakkor, ez a film azt is megmutatja, hogy a beszélgetéshez más osztályberendezés is illik (például a 4-es csoportosulás). 

Slide

Nr. 14 A diákok bemutatnak egy plakátot – a tanár véleményt mond

A 14. és a 14a. kisfilm a plakát bemutatására összpontosít (eszköztár), amelyet két diák mutat be az osztálynak. A tanár, a körben ül a többi diák közt. A bemutató után átadja a szót a diákoknak, hogy azok tegyenek fel kérdéseket. A végén (a 3:38-as perc után) a tanár elmondja saját vélményét, kiemelve a bemutató pozitiv és jól sikerült részeit. 

Slide

Nr. 14a A diákok bemutatnak egy plakátot – az osztály véleményt mond

Ebben a filmben, újból, a szakmáról készült interjút mutatja be két tanuló, egy plakát segítségével.  Miután mindenki kérdéseket tesz fel, a tanulók véleményt mondanak a plakátról (3:16 perc után). Ez azt bizonyítja, hogy képesek véleményt mondani, egy jó interjú elkészítésére vonatkozó kritériumok alapján (lásd az eszköztárat).

Hogy jó feedbacket adjanak, különlegesen kell  felkészíteni őket. Ez sok JOBS feladat megoldásával érhető el, fejleszteni kell, ami türelmet igényel.

Másik megoldás lehet a tanár és a diák által adott feedback kombinációja.

Slide

Nr. 15 A brassói Transilvania Műszaki Főgimnázium igazgatójának és tanárainak nyilatkozata a JOBS projektről és tapasztalataikról

Az igazgatóhelyettes és két tanár (akik a X-ik osztályban tanítanak) beszélnek a JOBS órákon megélt személyes tapasztalataikról valamint arról, hogy szerintük milyen eredményeket értek el  a diákok. Ugyanakkor véleményt mondanak a projekt más elemeiről is. 

  • Daniela Felegean (igazgató)
  • Anca Urduzan (tanár)
  • Mihaela Cherecheș (tanár)

Slide

Nr. 16 A 25-ös Általános Iskola igazgatójának és tanárainak nyilatkozata a JOBS projektről és tapasztalataikról

Az igazgató és három tanár (akik a VIII-ik osztályban tanítanak) beszélnek a JOBS órákon megélt személyes tapasztalataikról valamint arról, hogy szerintük milyen eredményeket értek el  a diákok. Ugyanakkor véleményt mondanak a projekt más elemeiről is. 

  • Rodica Gheorghisor (igazgató)
  • Mara Trofin (tanár)
  • Roxana Ioniță (tanár)
  • Luminița Constantinescu (tanár)

Slide